A KATA-szabályozás módosítása ismét reflektorfénybe állítja a helyettesítő gyógyszerészek gyógyszertári foglalkoztatásával kapcsolatos szerződéses kérdéseket, valamint az adózás jogszabálykövető optimalizálásának lehetőségeit.
Az alábbi tájékoztatás nem tér ki a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény ismertetésére (megjelent a Magyar Közlöny 2022. évi 118. számában július 18-án), ugyanakkor a törvény 5. § (1) bekezdés g) pontjának figyelembevételére hívja fel a figyelmet, miszerint a kisadózói adóalanyiság megszűnik „a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (…) bevételt szerez”, ide nem értve a taxizásból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot.
A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozások az Art. szerint adóznak…
Néhány jogi alapveté
1. A közforgalmú gyógyszertárban a személyi minimumfeltételeknek való megfelelést elsődlegesen a munkaviszonyban lévő szakszemélyzettel kell biztosítani, és csupán a feladatellátáshoz szükséges óraszám 30%-a biztosítható helyettesítő gyógyszerészekkel és (szak)asszisztensekkel. A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet 13/A § (3a) bekezdése ugyanis kimondja, hogy „A közforgalmú gyógyszertár működtetője a gyógyszerész, gyógyszertári szakasszisztens, gyógyszertári asszisztens (1) bekezdés szerinti létszámára vonatkozó előírásokat – a gyógyszertárral munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem álló – helyettesítő gyógyszerésszel, helyettesítő gyógyszertári szakasszisztenssel, helyettesítő gyógyszertári asszisztenssel is biztosíthatja úgy, hogy a helyettesített munkaórák száma egy naptári éven belül nem lehet több, mint a gyógyszertárban foglalkoztatott gyógyszerészek, gyógyszertári szakasszisztensek, illetve asszisztensek egész évben teljesített munkaóráinak 30%-a.”
2. Mivel egészségügyi tevékenységet tehát nem csak munkaviszonyban lehet végezni; vegyük számba, hogy milyen lehetséges formák vannak! Az egészségügyi tevékenység végzésére rendelkezésre álló jogviszonyokat az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:
„(2) Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:
a) szabadfoglalkozás keretében,
b) egyéni egészségügyi vállalkozóként,
c) társas vállalkozás tagjaként,
d) egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
e) munkaviszonyban,
f) közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
g) szolgálati jogviszonyban,
h) egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként,
i) önkéntes segítőként,
j) egyéni cég tagjaként.”
Ezen felsorolásból a közforgalmú gyógyszertárakban az a) illetve az e) értelmezhető és hozható össze a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló a 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet fentebb idézett előírásával.
A felsorolás b), c) és j) pontjai azért nem alkalmazhatóak, mert ez esetben az egészségügyi törvény közreműködőre vonatkozó szabályait kellene alkalmazni. Ennek részletszabályait az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108/A § tartalmazza, beleértve a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeket is, az alábbiak szerint:
„108/A. § (1) Egészségügyi szolgáltatás a (2)–(4) bekezdés szerint működési engedély nélkül, az egészségügyi államigazgatási szerv részére megtett bejelentés alapján, hatósági nyilvántartásba vételt követően is megkezdhető és folytatható.
(2) Az (1) bekezdés alapján egészségügyi szolgáltatóként az a személy vagy szervezet működhet, aki vagy amely
a) kizárólag az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti közreműködői szerződés alapján nyújt szolgáltatást,
b) az a) pont szerinti közreműködői szerződés alapján a közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltató számára kizárólag az egészségügyi szolgáltatás személyi feltételeit biztosítja, ideértve a személyes szolgáltatásnyújtási kötelezettséggel rendelkező további közreműködőket is,
c) közreműködésére kizárólag az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 7. § (2) bekezdés b), c), e) vagy j) pontja szerinti jogviszonyok valamelyikében, kizárólag személyes szolgáltatás nyújtásával kerül sor,
d) családvédelmi szolgálat keretében nyújt egészségügyi ellátást.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, hatósági nyilvántartásba vételt követően működő egészségügyi szolgáltatóra az e §-ban és az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 6/A. §-ában meghatározott kivételekkel az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések irányadóak.
(4) Az e § alapján működő egészségügyi szolgáltató a 108. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – amennyiben a közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltató nem követeli meg – a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése nélkül, a működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató felelősségére is működhet.
(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel az Eütev. 7. § (2) bekezdés e) pontja szerinti munkaviszony létesítésével kizárólag abban az esetben teljesíthető, ha a munkaviszony a közreműködőként működő egészségügyi szolgáltatóval áll fenn. A (2) bekezdés c) pontja és a bekezdés alkalmazásában nem tekinthető munkaviszonynak munkavállaló munkaerkölcsönzés körében történő foglalkoztatása.”
3. A munkaviszonnyal kapcsolatos szabályok és a Munka törvénykönyve előírásai a napi gyakorlatban ismertek, ezért itt most a szabadfoglakozás forma jogszabályi bemutatására térek ki az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 8. § előírásait ismertetve:
„8. § (1) Az egészségügyi dolgozó jogosult bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátására.
(2) A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó e tevékenységét az egészségügyi hatóság egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélye és – amennyiben az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató nem követeli meg – a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése nélkül végezheti.
(3) A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében végzi.
(4) A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban – bárki számára ingyenesen és elektronikusan is elérhetően – fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó által folytatható egészségügyi tevékenységet, és azt, hogy kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosult.
(5) A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatóként nem működhet, és kizárólag személyesen, csak az egyéni vállalkozói tevékenységeként bejelentett egészségügyi tevékenységet végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót nem foglalkoztathat, közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet, fióktelephelyet. Székhelyét azonban nem köteles cégtáblával megjelölni.”
Kérdések, amelyeket tisztázni érdemes
1. Milyen feltételeket kell teljesíteni a gyógyszerészi feladat végzéshez?
Az Eütev. 7. § (1) bekezdés szerint „Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére – ide nem értve a sürgős szükség esetén ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenységet – a külön törvényben meghatározott szakképesítési és nyilvántartási feltételek mellett akkor jogosult, ha egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas”. Gyógyszertári feltételek között részletezve
– gyógyszerész diploma,
– érvényes működési nyilvántartás,
– érvényes MGYK tagság,
– érvényes felelősségbiztosítás,
– érvényes egészségügyi alkalmasság megléte,
– nyilatkozat megléte (2003. LXXXIV tv. 5 §. (6) szerint – eü tev. végzés korlát meg nem haladásáról)
Ez egyben ellenőrző lista is lehet a jogviszony létesítése előtt gyógyszertárvezetőknek.
„5 §. (6) Az Eütev. 5. § (5) bekezdése szerint az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi, egészségügyi tevékenység együttes időtartama 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.”
2. Kell-e nyilvántartást vezetni a helyettesítő gyógyszerészekről?
Igen! A gyógyszertár vezetője a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet 13/A § (3a) bekezdés szerint helyettesített munkaórákról nyilvántartást vezet.
3. Külön-külön vizsgálandók-e a jogviszony, illetve a szerződéses forma megválasztásakor a létrehozandó jogviszonyhoz kapcsolódó tartalmi elemek kérdése, illetve a gyógyszertárat működtető gazdasági társasággal gyógyszerészi feladatok elvégzésére szerződő által választott működési formából eredő adózási kérdések és egyéb specialitások?
A szabadfoglalkozású gyógyszerészek megbízási szerződéseihez kapcsolódóan a jogszabály egyértelmű megoldást ad és rögzíthetővé teszi a helyettesítő gyógyszerészekkel szembeni elvárásokat, továbbá rendezi az együttműködő felek jogait és kötelességeit. A szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltató közötti megbízási szerződésben az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) bekezdés szerint rögzíteni kell
a) az ellátandó feladat(ok) pontos megnevezését, a feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét,
b) a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó szakmai felettesének megnevezését,
c) amennyiben a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó feladatkörébe más egészségügyi dolgozók szakmai irányítása is beletartozik, az általa irányított, illetve felügyelt egészségügyi dolgozók munkakörének megnevezését,
d) az adott időszakban, de legfeljebb 6 hónap alatt a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által végzendő egészségügyi tevékenység időtartamát és beosztását, illetve a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó nyilatkozatát az önkéntesen vállalt többletmunka tervezett mértékéről,
e) az ellátott feladatok díjazását,
f) a megbízás keretében okozott kár megtérítésének szabályait,
g) a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.
4. Megoldás lehet-e a gyógyszertárakkal szerződéses jogviszonyban foglalkoztatott helyettesítő gyógyszerészek esetében a KATA szerinti adózás? (Gyógyszertárvezetők figyelmébe!)
A KATA hatálya alatt maradó vállalkozástól 2022. augusztus 31-i dátumnál későbbi kiállítási dátumú bármely számla befogadása (beleértve a nem a gyógyszertár nevére szóló számlát), illetve olyan szerződés fenntartása, ami ilyen kötelezettséget keletkeztet, nem lehet megoldás.
5. Milyen jogviszonyok közül választhatnak a helyettesítő gyógyszerészek (és a velük szerződő gyógyszertárak
Szeptembertől a helyettesítők – amennyiben nem munkaviszonyban kívánnak feladatot végezni – az alábbi jogviszonyok közül választhatnak:
A) A főállás mellett alkalomszerűen helyettesítőknek megoldás lehet:
– az egyszerűsített foglalkoztatás,
– a szabadfoglalkozás és
– a megbízási (keret)szerződés.
B) A helyettesítőknek megoldás lehet:
– a szabadfoglalkozás és
– a megbízási (keret)szerződés.
Az egyes jogviszonyokhoz kapcsolódó adó és járulékfizetési szabályok
1. Egyéni vállalkozó (ezen belül is az átalányadózást választó)
A gyógyszerész (nem saját gyógyszertárban) TEÁOR 869002 tevékenység esetén átalányadózás választása esetén 40% bizonylat nélkül elismert költséghányaddal kell számolni.
Az átalányadózás esetén fizetendő adók, járulékok: SZJA 15%; TB járulék 18,5% és 13% szociális hozzájárulási adó. Ez összesen a jövedelem (nem a bevétel!) 46,5%-a
Az összesen „kiszámlázott összeg” 60%-a jelenti a jövedelmet, ez az alapja az adó és járulék fizetési kötelezettségeknek. Jelen 2022-es adóévben 1.200.000 Ft jövedelemalapig a törvény adó- és járulékmentességet biztosít.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó a szochot és a tb-járulékot az adóköteles átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg, de a tb-járulék alapja legalább a minimálbér, a szocho alapja pedig legalább a minimálbér 112,5%-a
A főfoglalkozású átalányadózónak jövedelemtől / bevételtől függetlenül is meg kell fizetnie a TB járulékot és a szochot, amit a gyógyszerészek esetén a garantált bérminimumból kell számolni. Ez a garantált bérminimum alapján összesen: 86.125 Ft/hó
Ha a szabadfoglalkozású gyógyszerész egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét, az átalányadózás esetén fizetendő adók, járulékok: SZJA 15%, 18,5% TB járulék és 13% szociális hozzájárulási adó:
Ha a szabadfoglalkozású gyógyszerész, aki egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét és rendelkezik heti 36 órát előre munkaviszonnyal. Itt 2 millió forint bevételig nem keletkezik a adó és járulék fizetési kötelezettség. Az átalányadózásra való áttérés esetén 3 075 269 Ft bevételnél azonos az összesen fizetendő éves közteher mértéke.
Bevétel KATA Átalányadó összes teher
2 000 000 600 000 1 033 500
3 000 000 600 000 1 123 500
4 000 000 600 000 1 213 500
5 000 000 600 000 1 303 500
6 000 000 600 000 1 393 500
7 000 000 600 000 1 483 500
7 468 255 600 000 1 525 643
8 000 000 600 000 1 674 000
9 000 000 600 000 1 953 000
10 000 000 600 000 2 232 000
Ha a szabadfoglalkozású gyógyszerész, aki egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét és rendelkezik heti 36 órát előre munkaviszonnyal, 2 millió forint bevételig nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség. Az átalányadózásra való áttérés esetén 3.075.269 Ft bevételnél azonos az összesen fizetendő éves közteher mértéke.
Bevétel KATA Átalányadó összes teher
1 000 000 300 000 0
1 500 000 300 000 0
2 000 000 300 000 0
2 500 000 300 000 139 500
3 000 000 300 000 279 000
3 075 269 300 000 300 000
4 000 000 300 000 558 000
5 000 000 300 000 837 000
Nyilvántartási és dokumentációs szempontból fontos, hogy hasonlóan a KATÁ-hoz, csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, nem kell a költségeket számlával igazolni. Attól függően, hogy bejelentkezik-e az ÁFA hatálya alá vagy alanyi adó mentes tevékenységet végez lesz kötelezett vállalkozói folyószámla vezetésre / nyitásra lesznek kötelezettek. Amennyien nem tartozik az egyéni vállalkozó az ÁFA körbe nem kell külön számlát nyisson.
Megjegyzés: részletes NAV tájékoztató olvasható a 2022. január 1-tól érvényes átalányadóról: Kedvező változások 2022-től az egyéni vállalkozók átalányadózásában – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)
2. Megbízási szerződés
Megbízási jogviszony esetén a megbízott egy adott feladat elvégzésére vállalkozik, ezért válik jogosulttá a megbízási díjra, függetlenül a feladat elvégzésének sikerességétől. A megbízási jogviszony önálló tevékenységnek minősül, így lehetőség van költségelszámolásra. A jövedelmet pedig úgy kapjuk meg, ha a bruttó megbízási díjból levonjuk a költségeket. Itt két lehetőség van: a 10%-os költséghányad vagy a tételes költségelszámolás. Ezek közül ebben a tevékenységi körben az első javasolt, így az adó- és járulékfizetés alapja a bruttó megbízási díj 90%-a (10% -os általános költségáltalány érvényesítésekor).
3. Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás olyan határozott időre létrehozott munkaviszony, amely alkalmi munkára létesített, összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, míg egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, valamint egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napra hozható létre.
Alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 2000 forint a munkáltató által fizetendő közteher. A munkavállalónak saját adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, ha a napi mentesített keretösszeget nem lépi túl a bevétele, azaz középfokú végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakör esetén a 15.548 Ft-ot. A nagyobb napi bevétel összevonás alá esik, így ez esetben már személyi jövedelemadó bevallást kell készíteni.
Megjegyzés: részletes NAV tájékoztató olvasható NAV tájékoztató a 2022. július 1-től érvényes szabályokról:
https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2022/46._informacios_fuzet_-_Az_egyszerusitett_foglalkoztatas
A KATA-szabályozás módosításáról
A kisvállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény a Magyar Közlöny 2022. július 18-i 118. számában jelent meg és 2022. augusztus 1-vel lép hatályba, illetve egyes részei szeptember 1-vel. (MK_22_118.pdf).
A törvény 15. § (2) bekezdése szerint „Az e törvény szerinti adóalanyiság választására nem jogosult, 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó az Szja tv. 50–56. §-a szerinti átalányadózás választását a 2022. adóévre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelentheti be. A bejelentés módját és formáját az állami adó-és vámhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzé teszi.”
Azaz az áttéréssel kapcsolatos további részletszabályokat / eljárást a NAV fogja közzétenni ( www.nav.gov.hu ) 2022. augusztus 15-ig. A bejelentésre és az átalányadózásra való átállásra a 2022. október 31-ig lesz mód, számla kiállításra KATÁS-ként gyógyszertárat működtető gazdasági társaság felé viszont csak augusztus 31-ig. Kérem az érintettek kövessék a jelzett honlapot.
Budapest, 2022. július 19.
Dr. Horváth-Sziklai Attila
